Eredeti cím: Doc Ock wins!
Magyar cím: Oktopusz doki győz!
Megjelenés: 1967 december

Jó kis borítót kapunk és jó kis címet. Vajon ezúttal végleg befellegzik hősünknek? Annyira bedühödik, hogy pont emiatt veszíti el a csatát? Kíváncsian várjuk mit tartogat számunkra ez a füzet.

A legutóbbi rész óta Pókember úgy látszik nem ült tétlenül, mert a nyitó képsoron épp a lila ruhás fickók bázisának tetejét tépi fel. Hősünk nagyon dühös, mert minden áron ki akarja verni belőlük az infót: merre van Oktopusz. Erre nem is kell sokat várnia, hisz az emlegetett doktor feltűnik az egyik képernyőn és cukkolja kicsit a hálószövőt.

Elmondja, hogy ő csak egy bábu az ő nagy tervében, ami az évszázad bűnténye lesz, és senki se fogja őt megállítani. Hősünk mérgében tombol - szétveri a bázis teljes berendezését, majd hogy lehiggadjon, elmegy meglátogatni nénikéjét. Vált a kép egy katonai megbeszélésre. John Jameson, akire a Megsemmisítő őrzését bízták, azt találja ki, hogy a szerkezetet Anthony Stark műhelyébe viszik (aki kicsit jártas a Marvel univerzumban, az tudhatja, hogy ő a Vasember). Persze Oktopusznak van egy beépített embere a katonák között, aki így tökéletesen be lesz avatva a szállítási tervbe.

Peter közben a nagynénjénél van, aki még mindig meg van győződve, hogy a gonosz Pókember akarta lerombolni a házát. Hamarosan betoppan MJ, majd Gwen is, akik egy kicsit csipkelődnek egymással. Mielőtt belesüllyednénk a szappanoperába, visszakukkantunk Oktopuszhoz is, aki épp ekkor kapja meg a jelentést a Megsemmisítőről, így hát útnak indul. A katonai szállítmány is elindul közben és annak rendje és módja szerint a doktor megtámadja a konvojt. Egy egyszerű cselt vet be, mégpedig tönkreteszi az autók ajtaját, így a katonák nem tudnak kiszállni, ő pedig könnyedén leléphet a szerkezettel.

Nem titkolt vágya, hogy kipróbálja rögtön a fegyvert, mégpedig Tony Stark gyárán, ha már úgyis a közelben van. A rablás helyszínére ezalatt megérkezik a Hírharsona, Jameson máris faggatja a fiát, hogy ugye Pókember volt a tettes, de a higgadt új szerkesztő egyből lenyugtatja, hogy felejtse már el ezt a mániáját.

A szirénázásra az emlegetett Pókember is megérkezik, aki rájön, hogy ez csakis Oktopusz műve lehet, és kikövetkezteti, hogy valószínűleg a doktor ki is akarja próbálni egy fegyvert, mégpedig a Stark gyárnál.

Milyen igaza van, hisz Oktopusz már akcióba is lendült. A Megsemmisítővel egy olyan láthatatlan sugarat bocsát ki, amivel megbénít minden mechanikus és elektromos eszközt. Az őrök tehetetlenek, mivel a fegyverük működésképtelen lett a sugártól, így a doktor előtt szabad az út a gyárba.

Arra viszont nem számolt, hogy legnagyobb ellenfele ilyen hamar meglátogatja, így elkezdődik a küzdelem. Pókember a meglepetés-támadásnak és gyorsaságának köszönhetően össze tudja kötni Oktopusz két karját, máris előnybe kerülve vele szemben.

Azaz kerülne, de a doktor könnyedén kiszabadítja őket, így újra teljes erőbedobással küzdhet. Sajnos ez túl sok hősünknek, aki különféle praktikákat kénytelen bevetni ellene: előbb próbálja feldühíteni - sikertelenül, majd a jól bevált hálót a szembe trükkjét próbálja alkalmazni. Oktopusz tanult korábbi hibáiból, így nem esik bele újra, simán kivédi a falmászó hálóit.

A doktor úgy érzi nem tud sokáig felül maradni, így beveti a Megsemmisítőt. A hullámok leterítik hősünket, így Oktopusz már a markában érzi a győzelmet.

Ahogy azonban kikapcsolja a gépet, Pókember újra talpra akar állni és hülyének tetteti magát. A doktor nem veszi be még egyszer ezt a trükköt, így újra akarja indítani a sugarat, amikor is rájön, hogy ellenfele nem színészkedik, hanem simán elvesztette a memóriáját! Korszakalkotó ötlete támad: elhiteti Pókemberrel, hogy ő a társa és együtt fogják véghezvinni az évszázad bűntényét!

Izgalmas rész volt, pár megszakítással, de még izgalmasabbnak ígérkezik a folytatás. Vajon hogy mászik ki ebből hősünk? Vajon visszanyeri még valaha az emlékezetét?