Eredeti cím: The Man Called Electro!
Magyar cím: A férfi akit Elektrónak hívnak!
Megjelenés: 1964 Február 

Ismét egy különleges rész következik, ugyanis már a borítón olvashatjuk, hogy ebben a számban láthatjuk Pókember bukását, aki egy olyan emberrel találkozik, akivel szemben az ereje fabatkát sem ér. Ráadásul most a Marvel szerint egy könyvhosszúságú kolosszális történetet kapunk! Vajon elérkezett a vég kedvenc hálószövőnk számára? Kiderül a részből.

Pókember épp siet, hamarosan meg is tudjuk hova - egy hatalmas tűzpárbaj van a rendőrök és pár bűnöző között. A fakabátok örülnek, hogy megjött a felmentő sereg, de a hálószövő mintha észre se vette volna őket, tovább libeg hálóján. A következő oldalon megtudjuk hova is sietett valójában hősünk: May néni ágynak dőlt, nagyon beteg és Peter csak Pókemberként tudta gyors kiváltani a gyógyszerét. Viszont May néni állapota egyre rosszabbra fordul, így az orvos beküldeti a kórházba műtétre.
Eközben a város másik felében egy fura jelemezes figura épp a 220-ba nyúlva tölti fel magát! 

Ő Elektró, aki újdonsült erejét rögtön ki is próbálja egy bankrablással. A bankban egyszerű dolga van, hisz elektromos képességével egyszerűen kinyitja a széfet és sakkban tartja az embereket, majd egy ház oldalán felmászva lelécel. A rablásnak kedvenc főszerkesztőnk, JJJ is szemtanúja volt, aki éles eszével megállapítja, hogy Elektró csakis a Pókember lehet, hiszen tud a falon mászni! Másnap a Hírharsona címlapján közzé is teszi elméletét. Pénz szűkében Peter bevállalja, hogy készít képeket Elektróról, akit hamarosan meg is talál, amint épp egy széfet rámol ki. Sajnos azonban alábecsülte újdonsül ellenfelét, akihez hozzáérve hatalmas áramütés éri, amitől eszméletét veszti.

Közben megismerjük az elektromos gonosztevő eredettörténetét is, aki egy egyszerű áramszerelő volt, és Max Dillon névre hallgatott. Egy nap egy villanypózna tetején belecsapott a villám, de ahelyett, hogy meghalt volna különleges képességre tett szert - teste elektromossággal telt meg, melyet gondolatával tud irányítani.

Legújabb terve, hogy kiszabadít pár rabot a börtönből, hogy legyen egy saját hadserege. Eközben May nénit sikeresen megműtik, így Peter nyugodt szívvel ered legújabb ellenfele nyomába a börtönhöz. Útközben azért bevásárol egy pár gumicsizmát és egy pár gumikesztyűt a rend kedvéért. A börtönbe megérkezve az elszabadult rabokat könnyűszerrel veri, viszont Elektró még mindig nagy falat számára. A gumikesztyű segítségével ugyan sikerül pár ütést bevinnie, de ellenfele az elektromosságot ostorként használja, ami elől úgy látszik nincs menekvés. Ekkor hősünknek egy életmentő ötlete támad - a tűzoltókészülék locsolócsövét megragadja és lelocsolja Elektrót, amitől a gonosztevő rövidre zár.

A végére minden jóra fordul: Pókember elintézte a gonosztevőt, JJJ megveszi az új képeit, amin Elektróval bunyózik, így felmenti magát a vádak alól. May nénit hazaengedik, és úgy látszik Betty, főnöke titkárnője is gyengéd érzelmeket táplál iránta, mivel nagyon félti Petert a munkája miatt, és végül haza is kíséri hősünket.

Kicsit túloztak a készítők, amikor Pókember bukását lengették meg a szemünk előtt, hisz csak egy kis áramütést kapott, és még csak nem is Elektró volt a legkeményebb ellenfele. A legyőzése pedig hasonló volt a hírhedt porszívós jelenethez, ami talán kicsit komolytalan volt. A könyvhosszúságú történet pedig mindössze 21 oldalas volt, szóval ismét egy kis túlzással próbálták minél jobban növelni az eladott példányszámot. De legalább a háttértörténet erős volt, ezért megbocsájtjuk ezt a kis eltévelyedést.