Eredeti cím: Bring Back My Goblin to Me!
Magyar cím: Adjátok vissza a manómat!
Megjelenés: 1965 Augusztus

Végre elérkeztünk a folytatáshoz, amit már annyira vártunk. A borító nem árul el semmit, mi történik majd hősünkkel, így hát lapozzunk bele a füzetbe.

Előző rész végén a Bűnmester épp készült bejelenteni, hogy átveszi a hatalmat a bűnszervezetek fölött, amikor betoppant a Zöld Manó, karjában Pókember eszméletlen testével. A Bűnmester teljesen le van döbbenve, hiszen azt hitte, elintézte a hálószövőt, a Manó pedig követeli a főnökséget. A gengsztereket nem kell nagyon győzködni - aki elkapta Pókembert, annak nem szabad ellenszegülni, így elzavarják a Bűnmestert. Pókember közben kezd magához térni, de látja, hogy erősen le van láncolva. Ez azonban nem akadály neki, lefejeli a két bandatagot, akik közrefogták, majd a tömegbe veti magát.

Ekkor toppan be a rendőrség is, akiknek előző részben Szemkötő leadta a drótot, így megindul a nagy bunyó. Hősünk a pillanatot kihasználva letépi magáról láncait és immár teljes erővel beleveti magát a verekedésbe (de előtte azért a fényképezőgépét beállítja a megfelelő helyre).

A jófiúk hamarosan felülkerekednek, így mindkét bandavezér felveszi a nyúlcipőt. Mivel a Manó siklóját úgyse érné utol, így hősünk a Bűnmester után ered, aki a csatornába menekül, de okosan egy kis ideggázt ereszt maga mögé, amivel sikerül leráznia üldözőét.

Elvesztve minden nyomot, Pókember Foswell lakására siet. A nyomkövető sajnos leesett, de a szekrényét átkutatva egy rejtett rekeszt talál, így megbizonyosodik róla, hogy a riporter vagy a Bűnmester, vagy a Zöld Manó kell hogy legyen.

Meglátogatja hát Jamesont, hogy figyelmeztesse alkalmazottja veszélyességére, aki épp akkor érkezik meg hozzá. A vádakat nevetségesnek találja, és ez igazolódni is látszik, amikor a szemközti ház tetején tűzpárbaj kezdődik. A rendőrök úgy látszik bekerítették a Bűnmestert, aki halálos lövést kap. Utolsó erejéből el akarja árulni ki is a Zöld Manó, de még előtte kileheli a lelkét.

A rendőrök is megérkeznek az irodába, ahol megköszönik Foswellnek, hogy segített kézrekeríteni a Bűnmestert. Elmondja, hogy Nagy Emberként jól ismerte a bandavezéreket, így nem volt nehéz rájönnie, hogy Nick Lewis volt az. A rendőrséget beavatva végleg sikerült hidegre tenni a bűnözőt. Mivel itt már nincs mit tenni, Pókember elindul vissza a kikötőbe a fényképezőgépéért, amit azonban nem talál a helyén. Pókösztöne be is indul, veszélyt jelezve, és menekülés közben beleesik a vízbe. Azonban kiderül, hogy csak pár kölyök találta meg a gépet, akik vissza is adják azt hősünknek. Viszont a víztől kezd összemenni az eddig se valami jó állapotban lévő ruha, így Peter kénytelen megszabadulni tőle.

Otthon a képeket nézegetve hősünk kitalálja, hogy ezúttal nem Jamesonnak adja el a képeket, hanem egy másik újságnak. A főszerkesztő másnap ezt látva elhatározza, hogy mostantól kedvesebb lesz Parkerrel. Peter otthon újra átkutatja az egész házat a pókruhája miatt, de még mindig nem találja, így hát nekiáll varrni egy újat.

A záróképeken látjuk, ahogy Foswell a nap végén elhagyja az irodát egy rejtélyes csomagot cipelve. Otthon kibontva felfedi, hogy ki is volt ő valójában: Szemkötő, aki bejelentette a rendőrségen a bandavezérek találkozóját!

A város másik végén a Zöld Manó pedig egyre mérgesebb, hogy Pókember folyamatosan keresztbehúzza számításait, így megfogadja, hogy legközelebb akkor csap le rá, amikor egyáltalán nem számít erre. Türelmetlenül várjuk.

Érdekes rész volt, elég szokatlan történetvezetéssel. Úgy néz ki lezárult ismét egy fejezet - a Bűnmester halott, Foswellről kiderült, ki is valójában, viszont a Zöld Manó már megint sikeresen meglépett, és még mindig fogalmunk sincs róla, hogy ki is ő.