Eredeti cím: Spider-Man No More!
Magyar cím: Nincs többé Pókember!
Megjelenés: 1967 július

Sejthető volt, hogy az 50. jubileumi részre a készítők valami nagy dobást tartogatnak, de azért ezt mégse gondoltam volna. Peter végleg felhagy a szuperhősködéssel? Pár résszel ezelőtt már volt érezhető némi elbizonytalanodás hősünk részéről, de úgy látszott, hogy ezen gyors túllépett. Vagy mégsem?

Egyből egy akció közepébe csöppenünk: Pókember négy bankrablót rendez le éppen.

A küzdelem egyenlőtlen, így hamarosan a gazfickók gúzsba kötve várhatják a rendőrséget. Az emberek viszont köszönet helyett inkább óvakodnak a szuperhőstől, mivel a Hírharsona szerint ő is ugyanolyan bűnöző, mint a bankrablók. Petert kicsit rosszul érinti a kritika és Jamesont kezdi okolni, hogy ő terjeszt róla állandóan ilyen marhaságokat. Hazaérve Petert rossz hír fogadja: nénikéje ismét beteg lett. Szélvészként robog May néniékhez, akinél már járt az orvos és adott neki egy kis nyugtatót.

Mrs. Watson elmondja, hogy sokáig próbálta hívni Petert, de nem vette fel. Hősünk csak magát okolja, amiért bankrablókat hajkurászott, ahelyett, hogy otthon lett volna, mint minden normális ember. Ezen rágódva persze a másnapi vizsgára se tud készülni, így a tanára is behívja magához egy elbeszélgetésre. Figyelmezteti, hogy nem lesz jó vége, mert egyre csak romlanak a jegyei. Suli után Gwen meghívja magához (amire Peter már oly régóta várt), de kénytelen lemondani, hogy May nénivel lehessen és többet tudjon tanulni. Otthon kikapcsolódásként bekapcsolja a tévét, ahol épp Jameson szapulja a Pókembert. Peternél betelik a pohár, átgondolja eddigi életét szuperhősként és rájön, hogy eddig csak boldogtalanságot okozott neki.

Emiatt hanyagolta el nagynénjét, a barátait, a lányokat. Tudatosul benne, hogy Jamesonnak teljesen igaza van: csakis a dicsőségért, az erőfitogtatásért, a harc izgalmáért öltötte fel eddig a pókruhát. Ráeszmél, hogy meggondolatlan tiniként lett belőle szuperhős, de most már ideje felnőnie, ideje eldobni a játékait - ideje elfelejteni Pókembert.

Másnap reggel egy kölyök rohan be a Hírharsona főszerkesztőségébe és büszkén mutatja meg Jamesonnak a kukában talált pókjelmezt. JJJ kicsattan az örömtől, máris egy különszámban adja tudtára a világnak a hálószövő bukását.

A témából nagy szenzáció lesz, a hír gyorsan terjed, így a bűnbandák is elkezdenek mozgolódni. Egy Vezér nevű fejes kezd el szervezkedni, hogy irányítása alatt összefogja az alvilágot. Pókember távollétében megkezdődik a bűnözéshullám.

Peter eközben megkezdi új életét hétköznapi emberként, az újsághírek hidegen hagyják. Ehelyett elviszi motorozni Gwent, meglátogatja nagynénjét, és elkezd felzárkózni a tanulmányaiban.

Amikor azonban a rádióban meghallja, hogy egy segélyszervezetet raboltak ki, egyből öltözne át, de gyors rájön, hogy ez már nem az ő problémája. May néni közben meggyógyul, Gwennel egyre jobb a kapcsolata, és úgy néz ki Harry apja is magához veszi asszisztensként.
Egyik nap azonban hazafelé tartva kiabálásra lesz figyelmes egy raktár tetejéről. Egy őrt akar elintézni két gazfickó. Peter nem bírja megállni, cipőjét ledobva felmászik a háztetőre és elintézi a két bűnözőt.

Az idős őr nagyon hálás, hogy megmentette az életét. Peternek nagyon ismerős volt a tag és rájön, hogy Ben bácsit látta benne. Végiggondolja bácsikája elvesztését és rájön, hogy azért kapta ezt az erőt, hogy megakadályozza, hogy ártatlan emberek szenvedjenek. Ezért lett belőle Pókember és ezt nem szabad feladnia.
Eközben Foswell, a korábbi Nagy Ember meglátogatja a Vezért, és elmondja neki, hogy ő akar a bandák élére állni. A Vezért azonban nem olyan fából faragták, kiszúrja Foswell fegyverét és elfogatja a volt fejest.

Peter az éjszaka leple alatt ellátogat a Hírharsonába, ahol kedvenc főszerkesztője egy vitrinben tartja legnagyobb trófeáját, a pókruhát, majd újra magára ölti. JJJ is ekkor érkezik meg és meghökkenve látja, hogy a falmászó visszatért. Hősünk még piszkálja kicsit, majd elmondja, hogy kimoshatta volna a ruhát, ha már kiállítja, miután kiszedte a kukából. Pókember visszatért!

Meg merem kockáztatni, hogy az eddigi talán legjobb részt olvashattuk. Méltó az 50. számhoz. Nem volt benne sok akció, de azt hiszem ezúttal nem is volt szükség rá. Nem pazarlok több szót, várjuk a következő részt, hogy meglássuk, hogy intézi el hősünk a Vezért.